Az MSZOE szerint ugyanis sérti az egyenlő bánásmód elvét, ha a nyelvvizsga-bizonyítvány hiánya miatt nem adják ki az intézmények a felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet, így az érintettek „segédmunkásként” jelenhetnek csak meg a munkaerőpiacon. A szülőegyesület azzal érvel, hogy a nyelvtudás a családok anyagi helyzetétől, a szülők iskolázottságától és az alsóbb szintű képzések nyelvoktatásának minőségétől függ, ráadásul a felsőfokú intézmények nem is oktatnak nyelvet, ezért a saját költségen megszerzett nyelvvizsga elvárását diszkriminatívnak minősítik és megszüntetését követelik. Sérelmezik a felvételi során a nyelvtudás igazolásáért adott többletpontokat is.

Mindez nem teljesen őrült beszéd, de nincs is benne rendszer. Az oktatási tárca méltányolható álláspontja szerint az idegen nyelv(ek)et az alap- és a középfokú oktatásban kell elsajátítani. Ez korántsem lehetetlen: egy középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez 700-800 tanóra szükséges, ennek rendszerint többszörösében oktatnak nyelveket az iskolák. Ráadásul a közoktatási törvény értelmében nyelvi előkészítő nulladik évfolyamot is indíthatnak a középiskolák, amire kiemelt normatívát fizet az állam. A szülői egyesület részben nyitott kapukat dönget azzal a követelésével is, hogy az egyetemek fogadják el az idegen nyelvi érettségit. Az emelt szintű érettségi 60 százalékos eredménye ugyanis középfokú nyelvvizsgának felel meg, így többletpontot ér a felvételinél, s elegendő a diplomához. Tavaly a felsőoktatásba felvettek 47 százalékának volt legalább egy közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgája, az idén pedig már az 53 százalékának. Igaz, nagy a szórás. Az elit egyetemek divatszakjaira felvettek több mint 90 százaléka rendelkezett tavaly nyelvvizsgával. A Károli Gáspár Református Egyetem jogi és a Szegedi Tudományegyetem fogorvosi karára beiratkozók mindegyikének volt ilyen papírja, viszont a kalocsai Tomori Pál Főiskolára és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolára felvettek egyikének sem.

Bár a felsőoktatási intézményeknek valóban nem kötelességük az általános nyelvoktatás, mégsem kivételes ez a szolgáltatás. A tárca adatai szerint a 2007/2008-as tanévben a 15 ezer nyelvszakoson kívül csaknem 67 ezren tanultak nyelvet a nappali tagozatokon. 2007 és 2013 között mintegy 30 ezer hallgató vehet részt az Erasmus diákcsereprogramban, az előző hétéves periódusban 18 ezren mehettek így külföldre tanulni, igaz, ennek is feltétele némi nyelvtudás. Ha sokaknak még így sem sikerül összehozniuk egyetlen nyelvvizsgát sem – egyes vidéki főiskolákon emiatt a diplomák 20– 40 százaléka fiókban van –, azt aligha lehet kizárólag a hátrányos helyzetre fogni, ahogy az MSZOE teszi. Amennyiben viszont igen, akkor a lemaradás felszámolásáért, akár annak állami támogatásáért kellene küzdeniük, nem pedig a nyelvvizsga-követelmény megszüntetéséért. Az elvárást éppenséggel szigorítani lenne célszerű, ma ugyanis sok élelmes diák az európai munkaerőpiacon nem igazán kurrens eszperantóból vagy lováriból szerzi meg a szükséges flepnit, a 3., illetve a 6. helyre repítve e nyelveket a nyelvvizsgák toplistáján.

Forrás: hvg.hu