1. Ellazult izomállapot, tudatosan lazább testhelyzet

Testünk és a lelkünk nagyon szoros kölcsönhatásban működik. Ha feszültek vagyunk anélkül, hogy észrevennénk az akaratlagos izmaink is (főleg tarkótáji-, hát- és hasizmok befeszülnek). Pusztán azzal, hogy tudatosan kilazítjuk izmainkat, mivel az ellazult izomállapothoz ellazult lelkiállapot tartozik, tudjuk pozitívan befolyásolni, csökkenteni feszültségünket. Vegyünk fel lazább testhelyzetet, mozgassuk meg izmainkat.

2. Mozgás

Hasonlóképpen segítő hatású lehet izmaink átmozgatása, pl. rövid reggeli torna. Ha izmainkat nem hagyjuk bemerevedni, az lelki folyamataink beszűkülésére is pozitívan hat.

3. Megfelelő biztonságkereső gesztusok és testhelyzet

Kössük le a kezünket, a kézzel való tudattalan manipulációk sokszor elárulják feszültségünket. Magabiztosabb hatást nyújt és pozitívan hat vissza saját lelkiállapotunkra is, ha tudunk mit kezdeni a kezünkkel, fogjunk pl. tollat, vázlatot a kezünkbe. A testtartásunk szintén befolyásolja lelki állapotunkat és meghatározó benyomást kelt a másik félben. Amellett, hogy vegyünk fel lazább izomállapotot, törekedjünk önérvényesítő, egyenes, magabiztos tartásra. Ez nem csak a másik félben kelt jó benyomást, hanem szintén visszahat lelki állapotunkra, belső magabiztosságot is kölcsönöz.

4. Mosoly

A mosoly, a barátságos mimika szintén jó benyomást kelt és segíti feszültségeink oldását. Színészeken vizsgálták, hogy amikor eljátszik egy érzést, csak eljátssza vagy úgy tesz, mintha ... Azt találták, hogy nem tudjuk úgy működtetni sem a mimikai, sem a testizmainkat, hogy feltételes reflexszerűen hozzákapcsolt érzés meg ne jelenjen. Elég mosolyognunk és pusztán a szájkörüli izmok megváltozásától átalakul szervezetünk biokémiája, beindulhat belső jóérzést okozó anyagok, pl. endorfinok termelődése.

5. Légzéstechnika: elnyújtott, lassú kilégzés, 4-2-4-2 szabály

A stressz jele a szapora felületes légzés. Ha tudatosan lelassítjuk légzésünket, figyelünk az alapos lassú kilégzésre, ez részben lassítja szívműködésünket, ettől pedig megnyugszunk. A 4-2 4 -2 szabály azt jelenti, hogy 4-ig beszívjuk a levegőt, 2-ig benntartjuk, 4-ig kifújjuk, 2-ig üresen tartjuk. Szintén lassíthatja légzésünket, ha tudatosan lelassítjuk beszédtempónkat.

6. Jó emlékek, sikerélmény felidézése

Az érzéseinknek csak jelenideje van, nincs olyan, hogy a múltban félünk, a jövőben szorongunk. Éppen ezért, ha fel tudsz idézni olyan emléket, sikerélményt amihez pozitív érzések fűződnek, azok az érzések hiába múltbeli az emlék, jelenné válnak és ezekkel az érzésekkel léphetsz be vizsgázni. (Márpedig az érzéseink meghatározzák ahogy említettük gondolkodásunkat és azt, hogy milyen benyomást keltünk.)

7. A helyzet disszociált megélése (nézd kívülről a szituációt)

Próbáld meg kívülről látni magad és az egész helyzetet. Próbáld meg egész életedre nézve elhelyezni ennek a szituációnak a jelentőségét: hol van az a vizsga pl. egy komoly betegséghez, születéshez, halálhoz képest.

8. Készíts jó vázlatot

Ha van időd a felkészülésre, a jó vázlat annak az alapos átgondolása, hogy miről, milyen sorrendben szeretnél beszélni, fél győzelem.

Forrás: feszultsegoldas.hu