Európai uniós tagállamok több éves szakmai előkészítő munka után 1992-ben londoni központtal nemzetközi konzorciumot hoztak létre, amely az ERASMUS, majd a LINGUA program támogatásával azt a feladatot vállalta, hogy egy egységes nyelvvizsgarendszert dolgoz ki az Európai Unió tagállamainak nyelveiből. Az EU egységesítési törekvéseivel összhangban a konzorciumba tömörült tagállamok azt kívánják elérni, hogy az egyes nyelvekből letehető nyelvvizsgák mindenféle "egyenértékűsítési" eljárás nélkül nemzetközileg összevethetők legyenek egymással.
A "European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages" elnevezésből alkotott "ECL" betűszóval jelölt nyelvvizsgák szakmai gondozását tagállamonként egy-egy neves egyetem, nyelviskola vállalta, amely végzi az általa képviselt nyelvből a vizsgatesztek összeállítását és a vizsgadolgozatok értékelését.
Az ECL nyelvvizsga azt méri, hogy a jelölt képes-e a különféle élethelyzetekben, a hivatással/foglalkozással összefüggő, illetve személyes/magánéleti szituációkban, szóban és írásban kommunikálni.
A vizsgák egységes alapelveinek megfelelően valamennyi nyelvből azonosak a nyelvtudás értékelésének szempontjai, kritériumai, és azonos a vizsgaanyagok jellege is. Azért, hogy az ECL nyelvvizsgák megbízhatóságát garantálni lehessen, valamennyi vizsgaanyagot előzetesen kipróbálnak, a vizsgaanyagok készítőit és a javítókat minden vizsga előtt felkészítik, és a kettős javítás elvét alkalmazzák.